Ő Vivike, a hugim kislánya. Nem semmi a csajszi! Vagány, dögös, folyton eszik és/vagy beszél. Imádnivaló. És bárki tanulhat is tőle. Hihetetlen módon szemléli a világot. Mindenben talál valami csodásat, szépet... Bármely napból a legcsodálatosabb napot csinálja magának. Ezt a képességet miért felejtjük el? Hiszen szép dolgok igenis vannak és történnek, akkor is, ha rossz irányba halad a világ...
2009. július 30., csütörtök
Ettünk is
Igen, ha ennyi ember összejön, akkor az evésbe torkollik.... A tegnapi menű: halrudacska, sült lazac, saláta, sült krumpli, főtt kukorica, mignon, limonádé, sajtos csiga, tésztában sült virsli és még Jelly Belly jelly bean is (köszi Eszti!). Nem tudom, ki hogy van vele, de nálunk a virsli mindig jó ötlet. Igaz, hogy csak egy fajtát eszünk... márkát biztos nem írhatok, de ...stli a vége. Szóval ebből kell sokszor sokféle módon kaját varázsolni. A tegnapi egyszerű és finom mód a következő volt. Egy csomag leveles tésztát felolvasztottunk. Csíkokat vágtam és a virsliket becsomagoltam vele. Tojással megkenni, reszelt sajt rá és megsütni. A maradékból készült a sajtos csiga...
2009. július 28., kedd
2009. július 27., hétfő
Sok boldogságot!
2009. július 26., vasárnap
2009. július 25., szombat
2009. július 23., csütörtök
Az én öcsikém...
Sziszikém
2009. július 22., szerda
Hű, mit szereztem ma!
Nem is volt olyan nagy meleg, mint azt bereklámozták. Vagy csak én vagyok egyre alkalmazkodóbb?! A lényleg, hogy ma bejutottam a városba a pocaklakós barátnőmmel. Klassz volt. Megrendeltem a bébisitter-mama szolgálatot és gyerkőcök nélkül vásároltam. Konkrét listával mentem... Ugyanis sajnos bezár a kedvenc hobby boltom. Egyszerűen szerettem ott vásárolni. Dóri és a férje is irtó rendesek. És itt is szeretném megköszönni a sok segítséget és kincseket, amikhez náluk jutottam hozzá. Szóval, még utoljára tartottam kis bevásárlást. Rengeteg szépséget találtam mind a magam, mind a gyerkőcök (egyesületünk) részére. Már kezdtem is tervezni a kreatív foglalkozásokat... De a lényeg, hogy hozzájutottam valami nagyon izgishez: egy állvány. Egy egyszerű forgatható állvány. Olyan helyes kistasakokat szoktak rárakni. De én már telelógattam a gyöngyeimmel. Annyira nagyon örülök neki! Az összes ékszertárolási problémámat nem oldja meg, de javít a helyzeten és a kedvemen is! Szuper cucc...
Amúgy fellelkesedtem a nap folyamán és több kiló gipsz figurát, keretet, mécsestartót öntöttem. Egy csomó karácsonyit is. Remélem, a kölkök is annyira fogják élvezni a festést, mint én a gipsz-trutyizást. Az állványomat holnap lefotózom. Most pedig megetetem a kiscsókát és alvás! Szép álmokat!
2009. július 20., hétfő
Kék-zöld hernyók..
2009. július 19., vasárnap
Zizis egy hétvége...
Tényleg az volt. Szombaton Sziszikém nagyon nyűgős volt. Folyton sírt. Drágám pedig kitalálta, hogy ne kelljen főznöm, grillezzünk. Jól hangzik, csak egész délelőtt pácoltam a husit, cukkinit. Salátákat gyártottam. Aztán az egészet úgy egy óra alatt lezavartuk. Végülis jó volt. Aztán gyorsan készülődni kezdtünk a beígért hatalmas viharra. Szerencsére annyira mégsem volt nagy az a vihar. Viszont se net, se tv... A fiúk elkezdték a Mátrixot nézni. Estére a Közösségi házban kellett volna lennünk. Az új bogrács avatására szerveztek avató vaddisznó pörkölt főzést. Kiscsibém nem így gondolta... 5-kor elaludt és aludt és aludt.. 8-ig. Addigra a nagy és apa is kiterültek. Aztán fél kilenckor csöngetett Eszti barátnőm, hogy még van a buli, nem megyünk? Sziszit gyorsan becsomagoltam és felsétáltunk. Klassz volt. Kicsit megkényeztették a babust és jól kifáradva hazamentünk. Szilárd végigrötyögte az utat hazafelé... a sáros, latyakos úton nehéz volt cipelni, egyensúlyban maradni. De jót mulattunk! A pörköltet sajnáltam, mert bizti finom volt. Egy ilyen főzöcskézés csupa móka. Sajnálom, hogy kimaradtam belőle... ez az egész egyesületesdi-közösségi házasdi remek lehetőség arra is, hogy a felnőtt még játszhasson kicsit. Végül Szilárdom nagyon hamar elaludt és egész éjjel is szunyikált, ma pedig mosolygós volt és csupa bűbáj. Ja, még az is hozzátartozik, hogy tegnap Szilárdnak hatszor is sikeres volt a nagy barna hadművelete...
2009. július 16., csütörtök
Ma kinyitott a 'Horváth' tengerpart!!!
Már a hétvégén feltöltöttük a medencét. Ma pedig a fiúkkal pancsoltunk is benne. Isteni volt!Szilárd eleinte bután nézett, majd kapcsolt és csapkodott, nevetett. Matyi persze bohóckodott neki. Annyira jó. Kedves ismerősök, van aki szeretné velünk élvezni a mi saját tengerpartunkat? Jó, a pálmafák még nincsenek elültetve. És a lángossütő sem üzemel....
2009. július 14., kedd
2009. július 13., hétfő
Rózsaszín könnycsepp
Eszter barátnőnek készült. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen könnyű a befoglalás. Majd lefotózom az elsőt is... Ja, a férjem szerint van rajta könnycsepp. Nekem megoldást jelentett, mivel nem jött ki a gyöngyszám a mintához...
Elköltöztek az albérlők...
Nagyon helyes kis rozsdafarkú pár tisztelt meg minket azzal, hogy az udvari ajtó fölé építették ideiglenes otthonukat. Heteken át figyelgettük őket, a fiókák cseperedését. Jó volt hallgatni a folyamatos csiripelést. A gondos szülők rengeteg falatot hoztak a kismadárkáknak. És minket is hamar megszoktak, így láthattuk őket repkedni. És persze elszomordtunk, mikor az egyik kis butuska kirepült akkor, amikor még nem szabadott volna neki. Szegényke nem élte túl az éjszakát...
Nagyon szép volt ez az egész! Fotózással nem akartuk megzavarni őket. Csak ez a kép készült, amikor felfedeztük őket. Még jó, hogy kedvesem magas. Egyedül ő látta a tátogó picurkákat....Tegnap már nem hallottuk és egész nap nem is láttuk őket. Remélem, lesz még ilyesmiben részünk. Jövőre is várunk titeket!
2009. július 11., szombat
Fruzsi
Hát, elkezdem a blogírást. Egy kedves ismerősöm említette, hogy írhatnék. Na, ja, írhatnékom mindig van. Tulajdonképpen neki is küldöm az első bejegyzést. A címet is főleg ő fogja érteni...
Nagyon sok gyöngyös blog oldalt nézegettem már. Mindig csodáltam őket. És végre nekem is van lehetőségem egy irigyelt dologra: saját készítésű ékszer elnevezésére! Szóval, ez a lánc a nevét egy igazi angyalkáról kapta. Én ezt a kis angyalt nem ismertem személyesen, de tudom, hogy Marisomnak sokat jelent. És biztos vagyok benne, hogy az ígéretét is megtartja majd. Ez a lánc csak segít majd emlékeztetni, hogy meséljen a Pannikának.
No. Mariskám, minden, ami itt lesz látható kicsit tőled indul el. Köszi! Szóval, szép napot és sok erőt, egészséget, humort a gyerkőcökhöz!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)