Játék

ITT

Szerintetek???

Év elején szeretem a papírokat rendbe tenni: számlák, iratok... Idén nagyobb méretűre sikerült, mert a házról szóló papír is kellett. És keresgélés, pakolás közben ráakadtam a bélyeggyűjteményem darabjaira... Régebben gyűjtöttem. Sorban álltam hajnalban a postánál egy elsőnapos képeslapért, előfizettem, cseréltem... Egész szép kollekcióm van. De lassan 15 éve nem nyúltam hozzá, csak költözésekkor. Amióta megtaláltam, vívódok. Szeretem, szépek, sok emlék... 

Ugyanakkor sok helyet foglal, folytatni nem akarom...

Mit tegyek vele? Talán valamelyik fiam értékelni fogja? Lassan azt sem tudják, hogy mi az a bélyeg. Kézzel írt levél pedig ma már igen ritka. Viccesen is néz rám mindenki, ha képeslapot küldök, levelet írok.  A postán néha olyan kedvesek: megkérdezik, hogy tegyenek rá igazi bélyeget? Mindig azt kérem.... 

Vörös életerő

Már többen is jelezték, hogy várják ezt a bejegyzést... Elnézést, tényleg lassan szedtem rá magam, de ez nem a parfüm miatt van. Mostanában nehezen jönnek a gondolatok. Nos. Vissza a parfümre. Először is. Ezen az oldalon: http://www.csakraparfum.hu/1-voros-eletero-a-gyokercsakrat-harmonizalo-csakraparfum-30ml.html minden hasznosat elolvashattok róla. Ott van az összetevők listája, a használat, info a csakrákról.... Tehát, erről én itt nem írok. Viszont a történetét, a saját tapasztalatokat igen! :) Az első találkozásom nem magával a parfümmel volt. Ugyanis egy általam rendszeresen olvasott blogon egyszer csak megjelent egy bejegyzés arculattervezésről! http://www.hokata.hu/search/label/arculattervez%C3%A9s Gondolom, sokan ismeritek Kata munkáit, én szeretem, már vásároltam is tőle. Nagyon büszkén mutatta a csakraparfümöket. És valóban büszke lehet rá! Szuper design!!! Valahogy olyan kerek az egész: illatok, csakrák, színek... Aztán ugye a nyereményjáték jött, ahol ezt a vöröskét választottam. Arra gondoltam, hogy mielőtt bármit is olvasok róla, ki fogom próbálni. Nos. Nem tudom, hogy ez jó  ötlet volt-e?! Ugyanis kapásból magamra fújtam. Már fújás előtt furát éreztem: olyan, mintha füstölő lenne! A bőrömön sem lett más. Én bírom a nehéz, tömény illatokat, nem rázott meg a dolog. De éreztem, nem az igazi. Nagyon szimpatikus az illat, szeretem, hogy olyan 'misztikus'. De a bőrömön nem érvényesült, nem tudott kibontakozni... Tehát, gondoltam, itt az ideje megnézni, hogy miből is keverték. És hát igen, bár bőrre is fújható, ez egy térparfüm (lásd az első linken). És amint elkezdtem a 'teret' parfümözni, hát: hűűűűűűűűűűű, de jó lett. Nálam legjobban így működött: egy picike tányérkára tettem egy gipszből öntött figurát és erre fújtam a parfümöt. Nagyon, nagyon jó! A füstölőket, illóolajakat is szeretem. Ez a csakraparfüm pedig egy új lehetőség!!! Azt konkrétan nem tudom megmondani, hogy valóban mozgatta-e a csakrámat. De nem is fontos: JÓ, jó ez a cucc! Nekem megnyugtató volt, pihentető, olyan optimista érzésem volt....  Tanácsom azoknak akik ki szeretnék próbálni: ki kell próbálni! Lehet, hogy nem bőrre fújva fogjátok megszeretni, de ezt sem zárom ki. Semmi irritáció nem lépett fel és lehet, hogy egy más lelkiállapotban én is a pulzáló pontjaimra fogom használni. Az illaton érződik a gondosan válogatott alapanyagok jó minősége és a hozzáértő orr szakértelme is. Mindenképp figyelemre méltó! Köszönöm, hogy tesztelhettem és használhatom. Lehet mintát rendelni, szerintem megéri a próbát.

És egy kis extra: még mikor a saját butaságomon csodálkoztam, hangosan is kimondtam, hogy térparfüm. És ezt a férjem is meghallotta. És mondta, hogy ezt a szót ő ismeri. A térparfüm az, ami segít helyet csinálni bármilyen térben ahová bemegyek! 

Szakácskönyv bemutató

http://makacskakonyhaja.blogspot.com/2012/01/elso-blogszulinap-es-jatek.html 

Ezen a linken egy jó játék leírása és a lehetőség, hogy beszállj!

Feladat is van: szakácskönyvet bemutatni. Nos, az enyém/enyémek a képen. Dél-Dunántúlon mindenki ismeri a Naplót. Ez a napilap szervezett egy receptversenyt az olvasóinak. Aztán évről évre azóta is... 

Akkor most térben és időben máshová utazunk. Beiratkoztam egy iskolába, vadászati témájú... Egyedül voltam a fiúk között és egyedül voltam gyakorlati tapasztalatok nélkül. És kellett egy szakdolgozatot írni... Mivel másolni nem szerettem volna, tanáromtól kértem ötletet. És kaptam: tőlem egy szakácskönyvet is elfogad! Azóta is hálás vagyok neki!!! Komoly kutatómunkába fogtam: vadhúst szereztem, recepteket, infot, cikkeket olvastam és nekiálltam. A téma: vadhúsfeldolgozás lett, lövéstől a tányérig végigkövettem az utat. A fiúk egy kísérletemnél gyakorlatilag kinevettek. És ekkor jön össze a két szál: ezzel a mulatságos recepttel beneveztem a receptversenyre. Egy recepttel is lehet nyerni... nagyon büszke voltam magamra, hogy a vadételek kategóriában nyertem. Mert ugye vadászok közt dolgozva, mindig is szerettem volna valamit tenni én is, hogy az egész vadászatot másképp is lássa a világ. A vadhús pedig közös nevező!!! Szeretitek? Azelőtt én sem bírtam, de inkább csak nem ismertem. No. Akkor vissza a feladathoz. A receptversenyen összegyűlt recepteket pécsi éttermek szakácsai tesztelték, megfőzték. Ők választották ki a könyvbe kerülőket is. Jáj, a történet vége nem lesz túl jó... de az is hozzátartozik. Szóval, nagyon szimpatikus volt a kezdeményezés. Helyi emberkék, helyi ételekkel szerepeltek benne. Tényleg érezhető volt, hogy ezek a fotókon lévők otthonában gyakran készített fogások, sütemények voltak. Olyan jó volt. Igazi használható ötletek, helyi alapanyagokból. Ezt Marika nagyon szereti. Utána még két könyvbe is bekerültem saját receptjeimmel. Mindig többször készített, saját turpisságokkal készült ételek receptjeit küldtem be. Aztán a harmadiknál már érezhetően változni kezdett a dolog. Egyre több olyan recepttel találkoztam, amit szinte szó szerint olvashattam gasztroblogokban.... És amikor a saját fülemmel hallottam egy csajtól, hogy ő is benne van, pedig a netről másolt... És büszke volt rá! Csak nem fog főzőcskézni, mikor a neten kipróbált remek leírások vannak!!!! Itt feladtam. Nem is írtam nekik többet. Viszont ez a három könyv azóta is kedvenc. Ezek még olyan jók. Jó érzés volt a család nőtagjainak a karácsonyfa alá tenni. Ezen kívül még van ám szakácskönyvem. Ha gondoljátok, kezdjünk el néha bemutatni egy-egy arra érdemeset!!! Gasztroblogger ugyan nem vagyok, de benne lennék! Kati, köszönöm a lehetőséget a sok beszédre.... :)))

Játék

ITT ismét villámjáték!

Játék

http://hencsilli.blogspot.com/2012/01/villamjatek-nalam.html#