Pénteken csodásan indult a nap... Annyira szép szivárvány kísért minket végig, amíg a városba beértünk. Minden szín benne volt, jól láthatóan, második ív is volt. Tényleg mesés! Majd ha a mobilomból ki tudom varázsolni a fotókat, felteszem ide.
Aztán a munkahelyre érve vettem észre, hogy nem vettem fel semmi ékszert.. Ez nem jó.
Aztán még rosszabb lett minden: hazaindulva észrevettem, hogy nincs meg a pénztárcám. Simán elvitte valaki... Ilyenkor annyi minden átfut az ember agyán... futás a bankba, rendőrség.... nagyon nem jó. De szerencsére másnap egy férfi megtalálta, jó messze a munkahelyemtől. Igaz, pénz nem volt benne, de minden egyéb igen. Itt is köszönöm annak a kedves úrnak, aki kinyomozta az elérhetőségem és visszaadta a tárcámat. Sok utánjárástól mentett meg vele.
A rendőrség után próbáltam összeszedni, hogy mennyi minden volt a tárcámban: rengeteg törzsvásárlói kártya, tényleg sok. És erre mondta a drágám, hogy idén kiérdemeltük a törzsáldozat kártyát! Bizony! Annyi minden történt, hogy belegondolni is rossz. Nem is akarok. Inkább tényleg gyártok egy olyan áldozat kártyát és szertartásosan, családdal elégetjük, hogy ezentúl már csak szerencsénk legyen. Nagyon ránk férne.....
