Carlos, a kertészem

Karcsim Mexikóból hozott magával egy ilyen pöpec kalapot. Azóta ebben kertészkedik - elbújik a nap elől. Én meg Carlosnak hívom ilyenkor. És legális csábítgathatom a kertészem. 

Eszternek

Van egy kedves kolléganőm, a lánykám is lehetne, szép, fiatal és mindig örül a tőlem kapott ajándéknak. És szeretek is neki készíteni ékszert...

Most kapott egy szerelmi bájital nyakláncot - ezt műgyanta segítségével csináltam. És egy kívánság-teljesítős üvegcse medált is készítettem. Majd becsomagoltam egy saját készítésű papír torta szeletbe. 

Kajszi

Somberekről kaptam nagyon finom, érett kajszit. Ez lett belőle.

Ribizli zselé

Ez egy igazán különleges lekvár...

A közösségi ház körül ültettünk néhány bokor ribizlit. Már tavaly is sok termett - és idén is. Csilla leszedte, tisztította én pedig passzíroztam és megfőztem. Igen finom! A picike üvegcséket régóta gyűjtöm. Ezekbe is töltöttem. Szerintem örülni fognak a gyerekek, amikor a mikulás csomagban ilyen kincset találnak! De ez titok, pssszt!

És ez is jól jön majd ősszel, télen...

Sosem elég belőle....

Bevallom, nagyon sokat kísérleteztem a recepttel.. De egy biztos: ha főzzük a bodzát, akkor elveszíti az ízét. Hidegen csak friss fogyasztásra szabad készíteni és nem sokat. Nagyon sok szörpöt - vagy szörphöz hasonlót - kidobtam, mert forrt. Ami viszont egy-két éve nekem működik - az a bodzaszörp tartósítós tasak (Haas). Először a szirupot kell megfőzni. Majd a hideg sziruppal leönteni és ázni hagyni a bodzát. A recept szerint csinálom, csak én több virágot teszek bele, így intezívebb, finomabb. A fiúk imádják, így rengeteget kell főzni.

És ismét ibolya...

 Ez az adag most nem almalével készült. Az almát daraboltam és sűrű lekvárt főztem. Az ibolyákról elkezdtem leszedegetni a szirmokat, hogy csinibb legyen a lekvár. De félidőben feladtam. Nagyon macerás és most nem bírtam. Így is csodaszép és nagyon finom.

Lefényképeztem napfényben is... olyan, mintha tündérkék lennének benne.